Sok mensás egyik kedvenc társasjátéka. A Maffiát Mensa-szerte játsszák az egész világon, a legenda szerint hozzánk is külföldről érkezett. Többféle változata létezik, de az alábbiakban a Mensa HungarIQában hosszú évek alatt kialakult – és a végsőkig tökéletesített – szabályokat adjuk közre. Senki ne ijedjen meg a hosszú szabálytól – ha egyszer kipróbálja, minden magától a helyére kerül.
Alaphelyzet: Egy kisváros polgárságának soraiba gonosz maffiózók vegyülnek, akik nappal bárányként viselkednek, ám éjjel kíméletlenül mészárolják a helyieket. A polgárok célja a maffiózók leleplezése és peres úton történő kivégzése. A maffiózók célja a lakosság kiirtása.
A játék nappalok és éjszakák váltakozásából áll.
Kellékek: Egy tágas szoba, amelyben körben ülve kényelmesen elférnek a játékosok, és néhány egyforma papírfecni, amelyekre a későbbiekben bemutatandó szerepek kezdőbetűit írjuk a megfelelő arányban. (Persze még jobb a külön erre a célra gyártott Maffia-kártyát használni.)
Ideális létszám: 10-16 fő
Játékidő: 1-2 óra játékonként
Szerepek: játékvezető, polgárok, maffiózók (közülük egy védett maffiózó), felügyelő. A szerepeket kártyahúzással döntik el a játékosok a játék legelején – mindenki csak a saját lapját láthatja, ellenkező esetben az egész játék értelmét veszti. (Tehát a kártyát a játék elején nézd meg, majd úgy tedd el, hogy azt véletlenül se láthassa meg senki más).
Arányok: A résztvevők negyede-harmada maffiózó (megegyezés kérdése). 10-13 játékosból tehát 3 maffiózó van (ebből egy védett), 14-16 között célszerűbb a négy.
A játék menete
A kártyahúzás után mindenki becsukja a szemét. Ekkor jön a nulladik, azaz az ismerkedési éjszaka. Ennek során a játékvezető hangosan szólítja a felügyelőt, hogy nyissa ki a szemét, és fedje fel magát a játékvezetőnek. (Erre azért van szükség, hogy a játékvezető a későbbiekben tudja, hol keresse az illetőt.) Ezután a felügyelő a játékvezető vezényszavára becsukja a szemét.
Majd a játékvezető a maffiózókat szólítja, hogy nyissák ki a szemüket, nézzék meg egymást, és megkéri a védett maffiózót, hogy mutassa meg magát. Ha ez megtörtént, a játékvezető vezényszavára becsukják a szemüket. Fontos a néma csend és az észrevétlenség: azaz egyik nevesített szereplő se mozogjon hangosan, mert a mellette ülők azonnal meghallják, és lelepleződne. Célszerű kicsit – de a játékvezető számára látható módon – inteni a kézfejjel.
(Tehát a maffiózók innentől már tudják, kikkel vannak együtt, és a játékvezető is tudja, kiket figyeljen.)
Eljön a reggel, amikor mindenki ártatlan polgárt tettetve ébred (azaz a játékvezető utasítására mindenki kinyitja a szemét). A játékosok beszélgetni kezdenek, elindul a játék. Ha valakinek gyanúja támad, vagy csak egyszerűen szeret beszélni, fennhangon bejelenti: Vádat emelek XY ellen, mert… (indoklás, ha akar)! A játékvezető felhívja a játékosok figyelmét a vádra, majd megkéri őket, hogy aki egyetért a váddal, az háromra (számolásra) kézfeltartással jelezze. Ezután háromig számol. Többségi szavazás esetén a vád él, ekkor lehet a vádlottról beszélgetni, felsorakoztatni az érveket, ellenérveket, támadni, védekezni. Ha már nincs több hozzáfűznivaló, a játékvezető utolsó szót ad a vádlottnak. Az utolsó szóba már senki sem szólhat bele! Az utolsó szó után rögtön szavazás következik a vádlott kivégzéséről, szintén háromra. Ha a többség keze a levegőben van, XY halott. (Szeme ettől kezdve már mindig nyitva lehet, de a játékban semmilyen módon nem vehet részt – sem szóval, sem grimasszal nem adhatja az élők tudtára, mi is volt ő valójában és mi jutott a tudomására.) Ha nincs meg a többség, a vádlott tovább él, és más vádlottat keresnek. Mivel nappal mindenki polgárnak tetteti magát, és kivégzéskor sem derül ki, hogy polgár vagy maffiózó halt meg, könnyen előfordulhat, hogy ártatlant – vagy akár magát a felügyelőt – ölik meg.
A nappal a maffiózók szempontjából is fontos, hiszen ez alatt kell valamilyen úton-módon megbeszélniük, hogy ki legyen az, akit éjszaka megölnek majd. (A szabályok szerint az ismerkedési éjszakán nem történhet kijelölés, az összes többi éjszakán pedig az ő szemük is csukva van.) A kijelölés változatos módszerekkel történhet – nézés, mutatás, szóbeli utalás stb. – ám, mivel a megbeszélés folyamata a polgárság élesen figyelő tekintete előtt zajlik, óvatosan és ravaszul kell kommunikálni egymással, nehogy lebukás legyen a vége.
Ha valaki meghalt, vagy már elég hosszú volt a nappal (általában három vádlott tárgyalása), éjszaka következik. Ilyenkor a játékvezető vezényszavára mindenki lecsukja a szemét, és csendben marad. A játékvezető felszólítja a felügyelőt, hogy nyissa ki a szemét, majd teljes némaságban, de egyértelműen mutasson – azaz kérdezzen – rá valakire, hogy maffiózó-e, vagy polgár. Ha a felügyelő játékosnak valamiért például XY gyanús, akkor rámutat, erre a játékvezető némán bólint, ha XY maffiózó, illetve nemet int a fejével, ha polgár. A játékvezető akkor is nemet int, ha a felügyelő a védett maffiózóra mutatott rá (ezt jelenti a védettség). Ezután a felügyelő becsukja a szemét. Az éjszaka második szakaszában a játékvezető sorban, lassan, hangosan mondja a körben ülő (élő) játékosok neveit. A maffiózók ekkor válthatják tettekre a titkon megbeszélteket: ugyanis annál a névnél, akit úgymond kijelöltek éjszakára, némán, de jól láthatóan felteszik a kezüket (szavaznak). Minden maffiózó köteles szavazni (még akkor is, ha úgy érzi, nem tudta megbeszélni a társaival), egy és csak egy névnél. A játékvezető végigmondja a kört, és figyeli az intéseket. Ha az életben lévő maffiózók mindegyike ugyanannál a játékosnál szavazott, a játékos éjjel meghalt. (Ekkor befejezheti a nevek sorolását, azonnal nappal lesz.) Ha a maffiózók különböző emberekre szavaztak, nem voltak elég ügyesek, és azt az éjszakát minden játékos túlélte. (Ilyenkor az összes nevet végig kell sorolni akkor is, ha már minden maffiózó szavazott.) A játékvezető természetesen sikertelenség esetén utólag sem mondja meg, kire szavaztak. (Háromnál több élő maffiózó esetén szerencsésebb a következő szavazati arány: 5-ből 3 és 4-ből 3 maffiózó együtt szavazása elég a kivégzéshez.)
A játék így halad tovább ismét nappallal, majd éjszakával és így tovább. Közben egyre többen halnak meg, egyre több a vádaskodás, ám eközben a felügyelő minden egyes éjszakán (legalábbis amíg életben van) valakiről megtud valamit.
A játéknak akkor van vége, ha a polgárság minden maffiózót lefülelt és peres eljárás után kivégzett, vagy az ügyes és kártékony maffia olyan sikeresen ölt, hogy a maffiózók és a polgárok száma egyenlő lett. (A játék végét a játékvezető jelenti be.) Ha a két fél nem bír egymással, gyakori, hogy három játékos – két polgár és egy maffiózó – marad életben. Ez az úgynevezett végjáték, ilyenkor nincs időkorlát a nappalra, sem a vádemelések számára, ekkor már nem lehet éjszakát elrendelni. Addig kell játszaniuk, míg egyikük halálát a másik kettő meg nem szavazza – ezután kiderül, hogy jól döntöttek-e… Bizony az sem ritka, hogy a védett gonosztevő a még élő felügyelőt megtévesztve kivégezteti a megmaradt másik polgárt.
Egy kis taktika
Polgárok: Az ő helyzetük a legkönnyebb, hiszen semmi mást nem kell tenniük, mint éjjel fülelni, nappal figyelni, hogy ki mit mond, tesz vagy gondol. Ki kivel sutyorog, ki kire néz, ki kivel kerül ellentmondásba. Ezen információk – és persze megérzéseik – alapján kell megpróbálniuk a nappalok során vádat emelni a maffiózók ellen. Ha valaki biztos információt szerez, azaz például meglát egy kijelölést, azt érdemes megosztania valakivel, hogy az ő esetleges halála esetén is megmaradjon az információ.
Maffiózók: Az ő dolguk már közel sem ennyire egyszerű. Nekik ugyanis úgy kell egymás jeleit figyelni, hogy azt senki más ne vehesse észre. A kijelölés általában úgy történik, hogy a tapasztaltabb vagy a jobb helyen ülő maffiózó jelöl a többieknek, akiknek ezt illik figyelembe venni. Ha ugyanis mindenki maga próbál kijelölni, vagy éppen mindenki csak várja a jelölést, akkor sorra sikertelenek lesznek az éjszakák.
Az egymás mellett ülő maffiózók akár beszélgethetnek is egymással, sőt akár már az első nappal alatt megbeszélhetik a következő 5 halott sorrendjét, de a sutyorgás mindig gyanús dolog.
Nappal persze a maffiózók sem ölbe tett kézzel ülnek, hanem tevékenyen részt vesznek a nappali kivégzésekben – megpróbálják félrevezetni a polgárokat. Ebbe akár az is belefér, hogy társaik ellen vádat emelnek, vagy éppen felügyelőnek vallják magukat, és hihetően előadják az általuk éjszaka lekérdezett maffiózók neveit.
A maffiózók akár maguk közül is ölhetnek éjszaka, ezzel is megzavarva az esetleg jó nyomon járó polgárokat. Ez persze csak abban az esetben működik, ha a halálra ítélt maffiózó is magára szavaz éjszaka.
Felügyelő: Bármilyen válaszokat is kap, nem fedi fel magát azonnal, hanem megpróbálja gyűjtögetni a megszerzett információkat, esetleg megpróbálja továbbadni azoknak, akikben megbízik (úgy, hogy azt a gonoszok ne vegyék észre). Ez persze nem könnyű, hiszen ha beszélget a szomszédjával, gyanús lesz a polgároknak és a maffiózóknak egyaránt, ha viszont megtartja magának az információt, esetleg megölhetik, és akkor magával viszi a sírba.
Arra kell figyelnie, hogy ha így vagy úgy kijelölődik, vagy már minden megszerezhető információt megszerzett, akkor azonnal adja tovább, mert még a legkisebb bizonyosság is sokat segíthet a polgárságnak a játék megnyerésében.
Éjszaka hangtalanul és pontosan kell mutogatni, nehogy a játékvezető rossz személyről adjon információt.
Játékvezető: Nagyon kell figyelnie minden apróságra, mert a legkisebb hibával is tönkreteheti a már órák óta folyó játékot. Ha éjszaka rendellenességet észlel (egy maffiózót nem lát szavazni, nem egyértelmű, hogy kire szavazott) akkor bemondhatja, hogy még egyszer sorolja a neveket, mindenki jól láthatóan szavazzon! Így megoldódhat a probléma, és a játékosok sem kaptak plusz információt. Soha ne beszéljen vagy nézzen egyértelműen a maffiózók vagy a felügyelő felé, és még véletlenül se mondja ki, hány maffiózót látott vagy nem látott éjszaka.
A maffiázásban az a szép, hogy észérvekkel minden és annak az ellenkezője is bebizonyítható, és hogy az ember halálosan komolyan átélt szerepeket vesz fel az aktuális menet szerint. Persze egy-egy menet alatt minden más is szóba kerül a poénoktól az aktuális mensás pletykákig, így aki már az elején kiesett, az sem unatkozhat.
Figyelem! A játékon belül mindenféle sértés elhangozhat, de azok csakis a játék időtartamára érvényesek! Igazán megbántódni nem szabad, hiszen szerepeket játszunk, nem önmagunkat.
A fentiekben leírt játékot a Mensa HungarIQában időnként további szerepekkel és szabálykiegészítésekkel színesítjük:
- Kollaboráns: Olyan polgár, aki a végén akkor számít győztesnek, ha a maffiózók nyernek. (Ha pl. tömeghalál miatt – ld. később – egyedül marad életben, akkor ő veszít, mert a polgárok nyernek.)
- Vogon: Minden éjjel egyetlen névnél kinyithatja a szemét, és megnézheti, hogy szavaz-e éppen valaki.
- Testőr (ez a szerep túl nagy segítség a polgárságnak, ezért csak kezdők esetén javallott): Minden éjjel egy névnél szavaz, aki azon az éjszakán nem halhat meg. A testőr önmagára nem szavazhat.
- Sárika néni: Minden éjjel egy névnél szavaz. Szavazata testőr vagy maffia szavazatnak számít, attól függően, melyikként van hatása (pl. 3 maffiózó esetén ha 3 maffiózó + Sárika néni szavaz egy névnél, akkor nincs halott, de 2 maffiózó + Sárika néni szavazata megöli). Egyetlen élő maffiózó esetén Sárika néni szavazata nem számít.
- Védett polgár: Nappali halálos ítélet esetén játékvezetői kegyelemben részesül.
- Sarki fűszeres: Olyan polgár, akinek a halála után a játékvezető bemondja, hogy meghalt a sarki fűszeres.
- Kamikázék: Akármilyen módon hal meg, rögtön halála után megnevez valakit, aki vele hal. Ez sokat segít a játék gyorsításában, ezért nagyobb létszám esetén többféle kamikáze játszik egyszerre: kamikáze polgár, kamikáze maffiózó, és egy olyan, akinek a szerepét külön körben osztjuk, így az egyéb szerepétől független, második szerepe a kamikáze.
- Szerelmespár: Ha az egyik meghal, a másik azonnal vele hal. Ezek is a második körben osztandó szerepek, függetlenek az egyéb szerepektől. Nulladik éjszakán ők is megismerik egymást, de nem tudják meg, hogy társuk maffiózó-e vagy polgár.
Extra szabályok:
1. Senki nem nevezheti meg, hogy az új szerepek közül melyik jutott neki, és ezt firtatni sem illik (lévén, hogy szinte mindenkinek van szerepe, így meghackelhető lenne a játék – könnyen lebukna a maffia -, ha az első körben mindenki bemondaná, hogy mit játszik). Célozni lehet rá, de ezzel az illető automatikusan kijelöli magát a következő éjszakai halottnak.
2. Ha a Felügyelő másodszor is lekérdezi a védett maffiózót, akkor igent kap rá.
3. Ha szerelmespár vagy kamikáze olyan játékos halálát okozza, aki szintén magával ránt valakit, tömeghalál is lehetséges. Néha a végeredmény szempontjából érdekes: a kamikáze teljesen egyszerre hal meg áldozatával, a szerelmespár esetében viszont van egy pillanat a haláluk közt, ami szélsőséges esetben eredményezheti a később haló csapatának győzelmét.