Az intelligencia

Nem. Nincs veszteni valód. Tekintsd kihívásnak, játéknak, megmérettetésnek. Sokan szeretik mérni, számszerűsíteni a képességeiket. Magyarországon igen kevés lehetőség nyílik valódi, pszichológus által felügyelt intelligenciateszt kitöltésére. A teszteket és eredményüket titkosan kezeljük, tehát rajtad kívül senki sem tudja meg tőlünk, milyen eredményt értél el.

Felnőtt korban gyakorlatilag alig. Az intelligencia egyrészt genetikusan, másrészt környezeti hatások által befolyásolt személyiségvonásunk. A táplálkozás mellett, amely már valószínűleg fogantatásunk előtt is fontos, elsősorban az újszülött-kori, csecsemőkori és a gyermekkori környezet ingergazdagsága, változatossága ad teret a jó genetikai adottságok kibontakoztatásának. Kognitív képességeink 17-20 éves korunkig fejlődnek, intelligenciaszintünk ez után érdemben már nem változtatható. Teszttréninggel, agytornával el lehet érni egy kis emelkedést az eredményben, és fordítva, ha az ember a tesztíráskor kimerült, dekoncentrált, akkor kicsivel rosszabb eredményt ér el a teszten, de intelligenciahányadosa jelentős mértékben ettől még nem változik. Egész életünk során közel azonos marad. A kognitív tréningnek nagy szerepe lehet még idős korunkban a képességeink, szellemi frissességünk megtartásában is.

Jószerivel véletlenül alakult így, lehetett volna öt százalék vagy egy ezrelék is (lásd: A Mensa története). Orvosi, pszichológiai vagy egyéb tudományos oka nincsen, ez a Mensa által önkényesen kijelölt határ, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a tartomány volna intelligens, vagy ez volna a zsenialitás mezsgyéje.

Az intelligencia jó problémamegoldó képességet is jelent, márpedig az egész életünk problémák sorozatának megoldása. Mindenkinek másra jó, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldja meg a problémákat, hamarabb felismeri a helyzeteket. Így több ideje marad más hasznos dolgokra, eredményesebb lehet az életben stb. De hogy kinek mi a hasznosabb, ki mit tekint eredményességnek, ki milyen probléma megoldására fordítja az intelligenciáját, erre nincs általános válasz vagy recept, erre mindenkinek magának kell válaszolnia.

E két fogalmat gyakran összekeverik, noha a kettő a legkevésbé sem azonos. Az intelligencia öröklött képesség - amelyet sokan sokféleképpen definiálnak -, a műveltség viszont tanulás útján szerzett tudás. A kettő között féloldalas korreláció van: aki művelt, az nem feltétlenül kiemelkedően intelligens, de aki intelligens, az nagy valószínűséggel nyitottabb, érdeklődőbb, kíváncsibb a világra, könnyebben megjegyzi az olvasottakat, hallottakat, így nagy műveltségre tehet szert. Ettől függetlenül nem ritkák az olyanok, akik intelligensek, de nem kifejezetten műveltek.

Gyakran keresnek fel bennünket azzal, hogy mérjük meg gyermekük intelligenciahányadosát. A szülőket sajnos el kell utasítanunk, hiszen nem áll rendelkezésünkre gyermekek számára összeállított teszt. Vannak, akik szerint nem is túl szerencsés a gyermekben korán tudatosítani, hogy intelligensebb az átlagnál.
Azt tanácsoljuk, hogy a szülők a kerületükben működő Nevelési Tanácsadót keressék fel.
Mivel azonban az intelligencia fejlődése szempontjából nagyon fontos a gyermekkori közeg, néhány ötletet, tippet kaphat az Intelligens gyermekek menüpontban.