Az intelligencia

Gyakori kérdések az intelligenciáról
  • Kell-e félnem a Mensa tesztjétől?

    Nem. Nincs veszteni valód. Tekintsd kihívásnak, játéknak, megmérettetésnek. Sokan szeretik mérni, számszerűsíteni a képességeiket. Magyarországon igen kevés lehetőség nyílik valódi, pszichológus által felügyelt intelligenciateszt kitöltésére. A teszteket és eredményüket titkosan kezeljük, tehát rajtad kívül senki sem tudja meg tőlünk, milyen eredményt értél el.

  • Fejleszthető-e az intelligencia?

    Felnőtt korban gyakorlatilag alig. Az intelligencia egyrészt genetikusan, másrészt környezeti hatások által befolyásolt személyiségvonásunk. A táplálkozás mellett, amely már valószínűleg fogantatásunk előtt is fontos, elsősorban az újszülött-kori, csecsemőkori és a gyermekkori környezet ingergazdagsága, változatossága ad teret a jó genetikai adottságok kibontakoztatásának. Kognitív képességeink 17-20 éves korunkig fejlődnek, intelligenciaszintünk ez után érdemben már nem változtatható. Teszttréninggel, agytornával el lehet érni egy kis emelkedést az eredményben, és fordítva, ha az ember a tesztíráskor kimerült, dekoncentrált, akkor kicsivel rosszabb eredményt ér el a teszten, de intelligenciahányadosa jelentős mértékben ettől még nem változik. Egész életünk során közel azonos marad. A kognitív tréningnek nagy szerepe lehet még idős korunkban a képességeink, szellemi frissességünk megtartásában is.

  • Miért éppen 2%?

    Jószerivel véletlenül alakult így, lehetett volna öt százalék vagy egy ezrelék is (lásd: A Mensa története). Orvosi, pszichológiai vagy egyéb tudományos oka nincsen, ez a Mensa által önkényesen kijelölt határ, és egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a tartomány volna intelligens, vagy ez volna a zsenialitás mezsgyéje.

  • Mire jó a magas intelligencia a mindennapi életben?

    Az intelligencia jó problémamegoldó képességet is jelent, márpedig az egész életünk problémák sorozatának megoldása. Mindenkinek másra jó, hogy gyorsabban és hatékonyabban oldja meg a problémákat, hamarabb felismeri a helyzeteket. Így több ideje marad más hasznos dolgokra, eredményesebb lehet az életben stb. De hogy kinek mi a hasznosabb, ki mit tekint eredményességnek, ki milyen probléma megoldására fordítja az intelligenciáját, erre nincs általános válasz vagy recept, erre mindenkinek magának kell válaszolnia.

  • Intelligencia = műveltség?

    E két fogalmat gyakran összekeverik, noha a kettő a legkevésbé sem azonos. Az intelligencia öröklött képesség - amelyet sokan sokféleképpen definiálnak -, a műveltség viszont tanulás útján szerzett tudás. A kettő között féloldalas korreláció van: aki művelt, az nem feltétlenül kiemelkedően intelligens, de aki intelligens, az nagy valószínűséggel nyitottabb, érdeklődőbb, kíváncsibb a világra, könnyebben megjegyzi az olvasottakat, hallottakat, így nagy műveltségre tehet szert. Ettől függetlenül nem ritkák az olyanok, akik intelligensek, de nem kifejezetten műveltek.

  • Intelligens a gyermekem, mit csináljak?

    Gyakran keresnek fel bennünket azzal, hogy mérjük meg gyermekük intelligenciahányadosát. A szülőket sajnos el kell utasítanunk, hiszen nem áll rendelkezésünkre gyermekek számára összeállított teszt. Vannak, akik szerint nem is túl szerencsés a gyermekben korán tudatosítani, hogy intelligensebb az átlagnál.
    Azt tanácsoljuk, hogy a szülők a kerületükben működő Nevelési Tanácsadót keressék fel.
    Mivel azonban az intelligencia fejlődése szempontjából nagyon fontos a gyermekkori közeg, néhány ötletet, tippet kaphat az Intelligens gyermekek menüpontban.